+10E megtekintés...♥

Sziasztok! :)

Örömmel láttam, hogy blogom elérte a több mint 10.000 kattintást. Nagyon szépen köszönöm, el sem hiszitek mennyire boldog vagyok. Számomra ez nagyon nagy dolog kevesebb, mint 1 év alatt. Imádlak titeket!♥

Ui.: Remélem mindenkinek jól telik a szünet és megkaptátok a Jézuskától azt mit szerettetek volna. További jó pihenést és Boldog Új Évet!!!!:*


Puszi: Loren♥

~15.rész: ♥~

15.rész

- Lisa, itt vagy?- lépett be Sel a szobába.

- Nem ez csak a szellemem.- mondtam komoran, arcomat a párnába fúrva. 

Azt kívántam bárcsak megfulladnék és, legalább nem kellene elviselnem az arrogáns Bieber létezését. Megpróbáltam teljes szívemből utálni, de csak a lelkiismeret furdalás jeleit véltem felfedezni magamban. Ilyen érzékenynek még soha nem mutatta magát, mint amilyen körülbelül fél órája volt. Amit akkor láttam, az egy mélyen megsebzett fiú volt és nem a " nagy Justin Bieber", akit minden nap mutatni próbált magából.

Tulajdonképpen, a saját érzéseimmel sem voltam tisztában. Nem értettem magam. Az egyik pillanatban még remeg a lábam a jelenlététől, a másikban, pedig megpróbálom magamra erőltetni azt, hogy utálom.

Igaz, a bunkóság olyan tulajdonságaihoz tartozott, amit ki nem állhattam.

Azonban, valami volt benne, ami úgy vonzott, mint a mágnes. Pedig tudtam, hogy ez a dolog nem játék, tulajdonképpen a veszéllyel kellett küzdenem.

- Lisa, ma megyek egy díjátadóra. Nincs kedved velem tartani?- mosolygott rám Selly kedvesen.

- Attól függ összetudom-e szedni magam.- fordultam hanyat és kisöpörtem a könnytől odaragadt hajat az arcomból.

- Igen, sírtam...miatta. Óriási taps Lisa a lúzerségedért.- gondoltam magamban.

- Te sírtál?- ült le Sel az ágyam szélére.

- Dehogy....pfff Egyébként nem adnál tippet, hogy mit kell felvenni egy ilyen díjátadóra?- fecsegtem össze- vissza, próbálva terelni a témát.

- Lisa, először is ismerlek. Pocsék amikor megakarod játszani magad, másrészt túl feltűnő, mikor terelni akarod a témát. Halljam, mi a baj?- kérdezte felvéve a bizalmas pózt és fürkészni kezdte az arcomat. Jaj ne, anyám is ezt szokta csinálni, mikor ki akar belőlem minden áron húzni valamit. Hozzá teszem, hogy általában sikerrel is jár.

Felnéztem a plafonra, mintha valami égi sugallatra várnék, hogy most mit is mondhatnék.

- Jaj, jól van.- sóhajtottam fel.-  Bieber leribancozott, mert őszinte részvétemet nyilvánítottam ki, az anyja halálával kapcsolatban.

Mivel láttam, hogy Selena-nak semmi rakciója nincs(gondolom várta a sztori végét) ez ügyben elkezdtem magyarázkodni.

- Selena, most mond meg, honnan tudhattam volna, hogy őt ez ilyen érzékenyen érinti?! Még nem is normális emberi reakció volt, elkezdett velem ordítozni. Már nem azért, de nem ő itt az isten-császár, hogy akár kivel kénye-kedve szerint ordibáljon. Különben is, akkor nem mondtam volna, ha tudom, hogy ez ennyire felzaklatja. Habár egy anya halála mindenkit súlyosan érint. Én csak...életemben először (és szerintem utoljára) megsajnáltam. Annyira más az arca, mikor szomorú, lehet látni az érzelem tükröződést és nem annak a bunkó parasztnak láttam, aki egyébként lenni szokott. Más, érted?! De úgy látom tévedtem....elé nagyot.- töröltem le a szemem sarkából egy könnycseppet.

Észrevettem, hogy kedves rokonom és egyben legjobb barátnőm halványan elmosolyodik, majd egyre biztosabb lesz a mosolya.

- Most meg miért mosolyogsz? Tudom, hogy ronda vagyok sírás után.- mondtam, majd kezembe vettem a kis tükröm és megnéztem sírástól kissé vöröslő szemeimet.

- Nem. Gyönyörű vagy sírás után is. Neked tetszik.- jelentette ki teljes bizonyossággal a hangjában mind három mondatot.

- Mi?! Nem, ez nem igaz!- mondtam ki gyorsan azt a mondatot, ami meglepettségemben először eszembe jutott. Annyira mellbe vágott ez a mondat, amivel már én is küzdök egy ideje, hogy azt hittem mindjárt megfulladok.

- Lis, figyelj én most nem akarok okoskodni,de süt rólatok, hogy vonzódtok egymáshoz, és most ezt nem szívatásból mondom. Tényleg. Ha nem is tetszetek MÉG egymásnak, a vonzódás jelei látszanak. Rajtad is és rajta is. Melissa, tudnod kell, hogy a szerelem nem akkor toppan be, mikor te akarod. Jöhet akkor is, amikor a hátad közepére sem kívánod az egészet. Azt meg főképp nem te irányítod, hogy kibe szeretsz bele. Ez csak úgy kialakul. Jön és sajnos megy is.- sóhajtott fel bánatosan. Még tuti szereti azt a Taylor gyereket az Alkonyatból.

- Annie is azt mondta, hogy már az első pillanatban látta, hogy meg van köztetek az a bizonyos szikra.- állt fel az ágyamról.

- Ti a hátam mögött kibeszéltek?- kérdeztem teljesen felháborodva, ami hozzá tenném ez esetben jogos volt.

- Hát, csak a nyílván valót beszéltük meg...- mondta  nyugodtan.

Mielőtt teljesen kiakadtam volna, hogy a két legjobb barátnőm megbeszéli a "szerelmi ügyeimet" (Csak szerintük szerelmi.) Selly berobbant azzal a mondattal, hogy kell nekem egy normális ruha, amiben megjelenhetek a díjátadón.

Selena nekem adta az egyik rég koktél ruháját, kicsit begöndörítették a hajam, Cara pedig megcsinálta a sminkem és már kész is voltam.

- Gyönyörű vagy.- mosolygott rám Sel, szögegyenesre vasalt haját füle mögé tűrve. Csodásan nézett ki, mint mindig.

- Köszönök mindent, tényleg.- mosolyodtam el és megöleltem.

- Semmiség csajszi, tudod hogy rám mindig számíthatsz. Na de most már indulnunk kell, ha nem akarunk elkésni.

A terem dugig volt emberekkel és mind híresség volt. Mielőtt bementünk volna a fotósok megrohamoztak engem és Sel-t. Nem hiszem, hogy én ezt kibírnám minden egyes nap.

Selena fellépését nagy taps követte, Come & Get It című számával ismét felrobbantotta a színpadot.

- Szupi voltál.- öleltem meg miután lejött a színpadról.

A újságírók készítettek rólunk egy fotót.

- Sziasztok srácok!- kiabált Sel oda öt fiúnak, akik felénk tartottak.

- Selena, rég láttunk!- ölelte át Sel-t az egyik, azt hiszem a fürtös.

Nem annyira szerettem igazából a zenéjüket.

Bemutatkoztam mindegyikőjüknek. Szimpatikusak voltak. Imádtam, azt, ahogy a brit akcentusukat megpróbálták elrejteni az amerikaival.

- És mi a hobbid?- kérdezte Zayn összetett kézzel érdeklődően felém hajolva.

- Imádok táncolni, ez az életem.- mosolyogtam.

Miközben beszélgettünk egyre jobban megkedveltem, láttam, hogy érdekli amit mondok és nem csak azért figyl rám, hogy megdöntsön, mint ahogy Bieber ez esetben tenné.

Utáltam, hogy minden egyes kis gondolatomban ott volt.

- Elkérhetem a számod, persze, ha nem baj!- mondta hamsikás mosollyal az arcán. Eszméletlenül szívdöglesztő látvány volt.

- Nem, persze, hogy nem baj.- dadogtam zavaromban össze-vissza.

- Imádlak, köszönöm, hogy magaddal vittél.- bújtam be a pihe-puha takaró alá, miközben Anne egyenletes szuszogását hallottam a szomszéd ágyból.

- Máskor is szívesen elviszlek.Láttam Zayn-nel elvoltatok, de vigyázz vele, nagy csajozó gép hírében áll.- figyelmeztetett Selly.

- Jól, van.- sóhajtottam fel.- Bieber féltékenységi rohamot fog kapni.- vigyorogtam önelégülten.

- Szóval még is érdekel!- mondta Selena.

- Cseppet sem.- rántottam meg a vállam.- Fáradt vagyok. Na, jó éjt!- ásítottam egyet és lekapcsoltam az éjjeli lámpát.

-Persze, hogy ilyenkor akar aludni, mikor Rá terelődik a téma.- motyogta Sel.

- Mit mondtál- kérdeztem.

- Semmit, neked is jó éjt!

~*~

- Na mit csináltál tegnap?- kérdezte Bieber vigyorogva a próbán.- Nem mintha meghalnék a kíváncsiságtól.

- Hát, ha tudni akarosd, bár semmi közöd hozzá, Selena-val voltam egy díjátadón és találkoztam  One Direction-nal.

- Hú, de menő vagy. Egy csapat nyálgép.- fintorgott.

- Ellenben veled, nagyon is jó fejek voltak, ó és képzeld Zayn Malik megadta a telefon számát.

A mondat második fele megtette a hatását.

- Zayn...Malik.- ejtette ki a száján a nevet színtiszta gyűlölettel.

- Nem mintha ez rád tartozna.

- Fogtok találkozni.- sötétült l a tekintete.

- Lehet, hogy igen, lehet, hogy nem.- vigyorodtam el, élvezve, hogy húzom az agyát.

* Justin szemszöge *

Úgy éreztem utálom Melissa-t, de tulajdonképpen nem is utáltam, hanem csak idegesített, hogy nem omlott azonnal a karjaim közé.

Gyűlöltem magam azért a felismerésért, hogy nekem ez a csaj kell, és itt nem az egy éjszakás kalandokra gondolok.

- Te beteg vagy Bieber!-gondoltam magamba és hatalmasat szívtam a frissen tekert joint-ból.

Akármennyire is utálom az érzést, amit iránta kezdek érezni muszáj lesz megállítanom abban, hogy találkozzon azzal a gyerekkel. 

Nem ismeri, hogy mikre képes. Én viszont elég jól ismerem.

Melissa hatalmas veszélyben van és most az egyszer nem tőlem. Malik pont a legveszélyesebbek közé tartozik. Az ő maffiájuk hibája részben anyám halála is, ezért is gyűlölöm őket. Egytől- egyig lelőném őket és egy nap meg is fogom tenni.

Martinez veszéyben van.....hatalmas veszélyben. Meg kell akadályoznom, bámit is tervez vele az a rohadék.

Sziasztok!:)

Ez lett volna a 15. rész, remélem tetszik. Innentől fellendül a történet és szerintem egyre többet olvashattok majd Justin szemszögéből. Szeretném, ha továbbra is komiznátok, megnyomnátok a részek alatt álló pipát. Köszönöm az előző részre a 6 komit, nagyon jól estek!♥

Hogyha a blogomon jártok és elolvassátok a részt, légyszi mindenképp hagyjatok valami jelet magatok után. Nagyon jó lenne tudni, hogy kinek hogy tetszik.

A következő részel nem tudom mikor jövök, de ha nem jelentkeznék új résszel 2014-ig, akkor szeretnék kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánni mindenkinek!

I love you all, be active!♥

Pusszantás: Loren♥

Ui.: Szeretném tudni, hogy szeretnétek-e ha Facebook-os csoportot hoznék létre a blognak, így tudnátok, hogy mikor vagy friss rész/esetleges változás. Légyszi erről is írjatok választ!!!!!

Folytatódik legelső blogom♥

Sziasztok!

Tudom, ez nem ide tartozik, de újra írni fogom Cseresznyevirág című blogomat. Elég sok szünetet hagyva, rájöttem, hogy imádom Cathy karakterét, Justinéról nem is beszélve.
Szóval, ha van kedvetek, akkor tartsatok velem azon a blogon is/ kezdjétek el az olvasását. Így, hogy már van gyakorlatom az írásban jobb részek fognak születni. Ez a blog is tele lesz fájdalommal, csalódással és persze sok sok más érzelemmel. Nagyon örülnék, ha azt is olvasnátok, szóval pipáljatok, komizzatok, iratkozzatok fl. Kíváncsi vagyok a véleményetekre.

------->A blog♥♥

~14. rész: ♥~

14.rész

* Lisa szemszöge *

Csak feküdtem az ágyon és gondolkoztam Selena szavain, hogy van köztem és Bieber között valami. Ahogy az ő szavaival "izzik köztünk valami". Nem is értem hogy juthat valakinek ilyen az eszébe, hogy KÖZTEM ÉS BIEBER között van valami. Az, hogy nekem legyen bármiféle pozitív érzésem az iránt a...gyerek iránt az kizárt, de olyan nem létezik, hogy neki lennének érzései, főleg irántam. Semmi nem vonzó benne. Na jó, talán selymesnek tűnik a haja, kezei puhák, azokat a telt ajkait bármikor megcsókolnám újra. Menő, hogy van tetkója, azért valljuk be. Jó a hangja, és a mozgása mikor táncol ámulatba ejtő; olyan lépéseket tesz a színpadon, hogy amikor ő van rajta, akkor nem tudod levenni róla a szemed. Végül mikor belenézek azokba a gyönyörű karamell színű szemeibe megszűnik a világ létezni.

Ekkor jöttem rá, hogy tulajdonképpen most áradoztam szét magamban Bieber-t. Az olyan, mintha bevallanám magamnak, hogy érzek iránta valamit. Magyarul felér egy öngyilkossággal. Nem, ez lehetetlenség, nem, nem, nem, nem. Magamhoz kellett valahogy térnem. Megfogtam egy flakon vizet és nemes egyszerűséggel magamra öntöttem,pontosabban a fejemre, mit sem foglalkozva azzal, hogy az egész szőnyeg tiszta víz lett tőle.

- Te meg mit csinálsz?- hallottam meg egy ismerős, de annál kellemetlenebb hangot.

Mikor kinyitottam a szemem, gyakorlatilag a földön röhögéstől fetrengő Bieber-t pillantottam meg.

- Ki az Isten engedte meg, hogy be gyere?- förmedtem rá.

- Mi a fene volt ez?- kérdezte még mindig nevetve, kézfejével a szemét törölve.

- Mi közöd hozzá?- kérdeztem, majd eszembe jutottak Rob szavai. Megpróbálom a lehetetlent, megerőltetem magam és kedves leszek hozzá. Vagy is próbálok az lenni.- Ömm...melegem van.- motyogtam alig hallhatóan.

- Aha. Ennyire szereted a vizet? Mert ha igen, még egyszer bevihetlek abba a tóba. Egyébként ez is miattam volt?- kacsintott az utolsó mondatnál.

Ezzel annyira zavarba, hozott hogy alig tudtam palástolni. Eszembe jutott az a bizonyos ok, amiért lelocsoltam magam, és az az ok, bizony Ő volt. Nem tudhatta meg, így próbáltam túl lenni a zavaromon és kicsit megjátszottam magam.

- Pfff...nehogy azt hidd, hogy minden Rólad szól, ki kell, hogy ábrándítsalak.- mondtam idiótán vihogva és csapkodva a térdem.

Ekkor vettem észre, hogy valami nincs rendben vele. Elég nyúzottnak tűnt és idegesnek is, minden másodpercben idegbetegen beletúrt a hajába és üveges tekintettel nézett maga elé.

- Minden rendben?- húztam össze szemöldököm. Hahó, kedves Lisa

- Ja.- dobta oda nekem. *Már nem azért, de ha én megpróbáltam kedves lenni hozzá, mondjuk ő is válaszolhatna normálisan.*- fortyogtam magamban. Ajaj, lehet, hogy baj van az "öljük-meg-anyám-gyilkosát" projektben?

- Sajnálom, azt ami édesanyáddal történt.- böktem ki. Fogalmam sincs mi késztetett arra, hogy ezt kimondjam, de nem tudom miért már nem tudtam nézni meggyötört arcát. Ezzel a mondattal tudat nélkül még egy lapáttal raktam rá.

Erre a mondatomra egyből felkapta a fejét, tekintete megkeményedett.

- Nem kell sajnálnod, senki sajnálatára nincs szükségem!- állt fel ökölbe tett kézzel.- Különben is honnan tudsz Te erről?- meg sem várta, hogy válaszoljak, folytatta.- Várj csak, tudom már! Mindenbe belemászol, mindent tudni akarsz, de igazából nem tudsz te semmit! Egy minden lében kanál kis ribanc vagy!- vágta a fejemhez.

- De hát én csak...- motyogtam megdöbbenve.

- Szerinted azt nem tudom, hogy kihallgattál egyszer, mikor telefonáltam? Ide, figyelj Melissa, attól még hogy szerinted vicces, az, hogy engem meg akarsz ismerni, megtudni, hogy valójában milyen ember vagyok, attól még nagyon veszélyes játékot űzöl. Nem akarom, hogy meg kelljen védenem Téged el sem tudod képzelni milyen emberektől. A másik dolog, meg, hogy ha utál valakit az ember az után nem szokott nyomozni. Úgy ítélsz meg, hogy egyátalán nem is ismersz.- ejtette ki száján gúnyosan az utolsó két mondatot.

- Azt hiszed Te annyira ismersz engem?- ordítottam dühösen az arcába.- Ha nem tévedek Te vagy az, aki folyton genyózol velem és fenyegetsz! Elrontasz mindent, miattad nem lehetek benne a versenyben sem! De tudod mit?! Nem is akarlak megismerni! Egy bunkó, öntelt, nagyképű seggfej vagy, és igen bipoláris is! Bejössz kopogás nélkül, kinevetsz, majd amikor kérdezek valamit és megerőltetem magam annyira, hogy kedves legyek te elkezdsz ordibálni! Ne is próbáljunk jóban lenni, oké?- ordítottam még mindig, remegtem az idegességtől. Legszívesebben elsírtam volna magam.

- Martinez, Te teljesen hülye vagy.- jelentette ki teljesn nyugodt arccal egy gúnyos mosoly kíséretében és kiviharzott a kisházból.

Fogalmam sem volt miért mondta rám, azt hogy hülye, és azt sem, hogy kavarhattam fel ennyire ezzel a kijelentésemmel, amit meg sem játszottam. Tényleg sajnáltam és most már biztos voltam benne, hogy a visszataszító álca egy összetört fiút takar. El sem tudtam képzelni milyen érzéseket ébreszthtett benne mondatom, de egy biztos; végezni akar anyja gyilkosával. Bűntudatot éreztem ,hogy felhánytorgattam a számára lehet legfájdalmasabb témát. Bármennyire is szerettem volna lenézni a viselkedése miatt, csak is magamat hibáztattam.

* Justin szemszöge *

Becsaptam magam után azt a k*baszott ajtót. Minek kellett felhozni a témát? Leültem a legközelebbi padra fejemet ölembe hajtva, összekulcsolt kézzl ültem és megpróbáltam nem felordítani az emlék okozta fájdalomtól.

Szemeimet mardosni kezdték a könnyek, mikor felidéztem anyám rémült arcát, ahogy az a f*szkalap a fejéhez nyomja a revolvert, és anya egy utolsó kétségbe esett pillantást vet rám.

"Mond meg, hogy hol a pénz, vagy megöllek!"- rontott be a lakásunkba egy teljesen őrült pasas. Anya, mikor meghallotta, hogy ez az elmebeteg  lépcsőházban üvöltözik hogy "Hol vagy, Bieber?" (Ez apámra vonatkozott.) engem elbújtatott a szekrényben,de neki már semmi esélye nem volt elbújni.

" Nincs semmilyen pénzünk, Jeremy sincs itthon! Hagyjon békén, kérem"- könyörgött anyám félelemtől remegő hangon, arcán már patakokban folyt a könny.

A következő pillanatban pedig már élettelenül feküdt a földön. Amikor az a szemét elfutott rögtön szaladtam anyámhoz és tárcsáztam a mentőket.

Kijöttek, de már nem tudtak rajta segíteni. Számomra legcsodálatosabb nő a világon elment örökre. Abban a pillanatban megesküdtem, hogy ha elég idős leszek hozzá, megkeresem az illetőt, aki ezt tette és megölöm. Apámnak pedig soha sem bocsájtottam meg, hogy belépett a maffiába anya meghalt.

Összeszorított állkapoccsal meredtem a semmibe, majd megéreztem egy könnycseppet legördülni az arcomon. Dacosan letöröltem a könnyet, majd felálltam. * Ha egyszer megtalálom azt a csávót, addig verem amíg holtan nem esik össze. Esküszöm. Az életem árán is.

* Lisa szemszöge *

Nem tudtam mit kezdeni magammal. Folyamatosan Bieber mondata járt a fejemben: "Nem akarom, hogy meg kelljen védenem Téged el sem tudod képzelni milyen emberektől."

Mi van ha tényleg belekeveredek valamibe, valami olyanba, ami fenyegetheti az életemet?

Sziasztok!:)

Hát meghoztam a 14. részt is, tudom hogy nem lett túl hosszú, de ennyire futotta az időmből. Szeretném, hogyha kicsit aktívabbak lennétek, örülnék a visszajelzéseknek. (Ezt nem csak a pipára értem.) Szóval az lenne a lényeg, hogy hagyjatok nyomot magatok után. Akár chatbe, pipáljatok vagy pedig komizzatok. Nos a Selena-s rész úgy látom nem nyerte el a tetszésetek annyira, de remélem ez a rész most tetszett. Még az lenne a kérésem, hogyha szeretnétek, hogy még legyenek részletek Justin szemszögéből (vagy akár egy egész rész) akkor jelezzétek nekem valamilyen formában. Tényleg nagyon jól esnek a hozzászólásaitok, köszönöm az előző részhez a két komit és az öt pipát!

I love you all, be active!  

Pusszantás: Loren♥

~13.rész: ♥~

13. rész

* Selena szemszöge * (a blogban Sel exe Taylor Lautner)

    Cara, a sminkesem még elvégezte az utolsó simításokat arcomon, még egy utolsó hajtincsemet begöndörítették, amikor Brian, a mostoha apám és egyben menedzserem, valamint testőröm jött be az öltözőbe. Több funkciós apa. Még egy utolsó pillantást vetettem magamra.

A hajam tökéletesen állt, minden a helyén volt. Kívülről.....

Legbelül össze voltam törve, már vagy két hete csak azért mosolyogtam, hogy a rajongóim és a családom meg ne ijedjenek. Legszívesebben magamra zártam volna az ajtót és sírtam volna. Két és fél év...az sok idő. Szerettük egymást nagyon. Taylor romantikus fiú volt, mindig elhalmozott mindennel.

De az utóbbi időben amikor elkezdődtek a forgatásai egyre többet nem tudtunk találkozni. Gondolkoztam, hogy lehet tényleg  sok volt a munka. Nem. Találkozott egy másik lánnyal, bele szeretett és nekem azt mondta, hogy százszor jobbat érdemlek nála. Igen, a szívem darabokra törött. Az első fiú akit igazán szerettem többé nem volt az enyém. Igen, lezárhattam volna ezt a kapcsolatot egy oltári nagy balhéval is, de ésszerű megoldásként a "maradjunk barátok" opciónál maradtunk. Igen, tudom, nincs olyan, hogy szakítás után barátság. Mert valamelyik félnek a tüske ott marad a szívében. Ez esetben,pedig az én szívemben.

Visszaemlékeztem, hogy milyen jó volt vele lenni, hogy mindig mennyit nevettünk, mikor együtt főztünk vagy bármi mást csináltunk. Szerettem és tudom, hogy nem fog egy hamar ez az érzés elmúlni.

- Sel, idő van!- simította meg a vállam Brian, és arra eszméltem, hogy egy könnycseppet törlök le a szemem sarkából.- Minden rendben veled?

- Igen apu, persze jól vagyok.- bólintottam és megpróbáltam elereszteni egy biztató mosolyt.

- Nemsokára úgyis mész meglátogatni a táborba Melissa-t, jót fog neked tenni.- nézett a szemembe.

- Igazad van.- bólintottam.

 Lisa a másodunoka testvérem és mióta az eszemet tudom legjobb barátnők vagyunk. A karrierem miatt sajnos nem találkozhatunk annyit, amennyit szeretnénk. Most legalább adódott alkalmunk találkozni, mert meghívást kaptam a  Los Angeles-i Művészet és- Zene Egyetem által szervezett táborba, hogy lépjek fel. Szívesen elvállaltam, hiszen tudom, hogy Lissy örülne, ha végre láthatna és én sem tennék másképp.
Végre lesz valaki akivel egy jó kiadósat tudok beszélgetni. Nem, nem arról van szó, hogy a sztárvilágban nincsenek barátaim. Ott van például; Tay vagy Demi. De nekem akkor is az otthoniak maradnak a legigazabb barátaim; Lisa és az unokatestvérem, Priscilla.

Tudom, hogy ők soha nem bántanának semmivel és nem árulnának el.
Ők adtak nekem erőt; apu, anya, Priscilla, Lisa, a nemrég született kishugom, Gracie és nem utolsó sorban a rajongó táborom, a Selenatorok. Mindig mindenben támogatnak és szeretnek. Mindennap rajongói levelek ezreit kapom, olyan mondatokkaal, hogy "Te vagy a példaképem." Ezen a mondaton általában elgondolkodom. Én, mint példakép?! Igen, tényleg próbálom úgy csinálni a dolgokat, hogy az példamutató legyen a fiatal lányok számára és ez nem a megfelelni vágyásról szól. Sőt, ezért énekeltem fel annak idején a 'who says'-t. Mert úgy gondolom mindenki gyönyörű a saját módján, a másik pedig, hogy senki sem tökéletes. Képtelenség. Lehet, hogy a rajongóim azt gondolják, hogy tökéletes vagyok, ám ez távolról sincs így.
Kimentem a színpadra és öröm volt látni, hogy ez a sok ember nekem örül, rámnéznek fel. Amint megláttam a "WE LOVE YOU, SELENA!" és a "STAY STRONG, SEL!♥" táblákat könny szökött a szemembe. Olyan megható volt látni, hogy mennyi szeretet van irántam ezekben az emberekben.
Arról meg biztosan a sajtóból értesültek, hogy Taylena-nak (ez volt a közös nevünk,) vége. Mert még hivatalosan nem jelentettük be a szakítást.
- Manhattan, kész vagytok?- szóltam bele a mikrofonba, mire az egész stadion megőrült.

Alig vártam, hogy odaérjek Los Angeles-be.Szerettem volna kicsit kikapcsolódni és elsősorban egy jót fecsegni Lisa-val. Amint odaértünk az épület elé gyorsan felvettem a napszemüvegem és szorosan haladtam Brian mögött. Nem is kell hogy mondjam, körülvettek a paparazzik, azt akarták, hogy cáfoljam meg a híreszteléseket, miszerint a kapcsolatunknak vége Taylor-ral. Igyekeztem mosolyogni és nem válaszolni a feltett kínos kérdésekre.
Nagy nehezen beértünk az épületbe hall-jába, ahol nem volt senki. Feltehetőleg az egész tábort addig beküldték valamelyik nagyterembe, hogy ne legyen az, hogy iderohan mindenki. Nem mintha engem zavart volna, de néha megtudok ijedni ilyen helyzetekben.
- Miss Gomez, a legnagyobb lakosztályt takarítattuk ki számára.- mosolygott rám félénken a recepciónál lévő lány.
- Köszönöm, de nekem elég lenne csak egy rendes kis szoba is...ami azt illeti Melissa Martinez a táborban van, ugye?-kérdeztem.
- Pillanat megnézem az adatbázisban.- kezdett el pötyögni a billentyűzeten.- Igen itt van, mint segítő.
- Nem lehetne úgy, hogy amíg itt vagyok abban a szobába lennék, mint ő?
- De hát....maga  Se..Selena Gomez.- hebegett.
- Ugyan!- legyintettem mosolyogva.- Én is csak egy egyszerű texasi lány vagyok, akár csak ő.
- Ahogy gondolja, de ami azt illeti, Melissa elég balhés lány.- rágcsálta a száját.
- Azt nem hinném...-kerekedett el a szemem.
- Az egyik fiúval, Justin Bieber-nek hívják, elég sok balhét okoztak már...
Hmmm...Lisa mindig is jó kislány volt, nem tudtam elképzelni, hogy ki lehet az aki kihozza belőle a rosszat.


Felvettem egy különleges aranyszínű ruhát a Come & Get It című számom előadásához, kivasalták a hajam és egy kis sminket tettek az arcomra, majd kezdődhetett is az előadás.

Az számom után mindenki odasereglett a színpad mögé fényképet vagy aláírást kérni tőlem. Ötösével jöhettek oda hozzám. Sok kislány volt, aki elsírta magát. Ami azt illeti már elég fáradt voltam a vége felé.
- Seeeeeel!- ugrott a nyakamba egy elég ismerős lány, gyakorlatilag úgyanúgy nézett ki, mint én 18 évesen.
- Lisa!- szorítottam magamhoz mosolyogva.
- Annyira hiányoztál és nekem is akad mesélni valóm!- darálta folyamatosan vigyorogva.- Jaj, el is felejtettem Ő itt Annie, a lakótársam.- mutatott be  egy sötét barna hajú lányt, aki valóságos energia bombának tűnt.
- Megölelhetlek?- kérdezte felpörögve.
- Hogyne, nyugodtan!- mosolyogtam, majd megöleltem.
- Selena, annyira a példaképem vagy, úgy felnézek rád! Most is csodásan nézel ki.- dícsért.


- Szóval úgy váltunk el, mint barátok....- meséltem török ülésbe az ágyon Lisának, mikor egy kopogás zavarta meg problémáink kifecsegését.
- Mindjárt jövök kinyitom.- pattant fel Melissa az ágyról.
- Tudhattam volna.-nyitotta ki az ajtót.- Bieber, mi a fészkes fenét keresel itt?- kérdezte gúnyosan.
Na, erre már én is kíváncsi lettem...ez az a Bieber gyerek akiről a recepciónál lévő lány beszélt.
Lisa próbált úgy nézni rá, mint a véres rongyra és a fiú is  igyekezett lekezelően nézni rá, de mindkettejüknek volt valami a tekintetében, valami apró kis szikra.
- Heló, szépségem!- köszönt az ajtóban álló 19 körüli fiú, mikor meglátott, majd megnyalta az ajkát.
- Szia, aláírásért jöttél v...- nem tudtam befejezni a mondatot.
- Én csak Téged akarlak, baby!- kacsintott Rám, mire a szemöldököm felszaladt az egekbe.
- Na jó Bieber, ne zaklasd Selena-t, úgy sem kellsz neki! Szép napot!- csapta be Lissy az ajtót a fiú orra előtt.
- Ne legyél már ennyire féltékeny rá, Martinez!- hallottuk Bieber hangját.
- Csak szeretnéd!- kiáltotta vissza.
- Most itt csevegtek még egy órán át, vagy bemegyünk a szobába?- kérdeztem.
- Nem, mehetünk.- mosolygott.- Ez a gyerek egy akkora idióta!- motyogta halkan.

- Te, figyelj már, mi van köztetek?- kérdeztem mosolyogva, mikor újra helyet foglaltunk az ágyon.
- Mármint ki között?- tömött egy adag popcorn-t a szájába.
- Bieber és közted...- kérdeztem, mire azt vettem észre, hogy eszeveszettn elkezd köhögni.
Aha félre nyelte a kukoricát.
- Az kéne még, hogy legyen valami!- forgatta meg a szemét, miután beleivott ásványvizes palackjába.
- Hát pedig eléggé izzik valami.
- Legfeljebb a gyűlölet, az biztosan.
- Nem úgy értem, van valami abban, ahogy Rád nézett előbb is. Attól még, hogy próbál a bunkó, undorító álca mögé rejtőzni, biztos, hogy érez valamit irántad.- magyaráztam.
- Kizárt.- nevetett fel erőltetetten.- Nincsenek érzései.

Akárhogy is akarja mindkettő tagadni, más úgy is látja, hogy valamilyen szinten vonzódnak egymáshoz, csak mindketten túl büszkék, hogy bevallják még önmaguknak is érzelmeiket. Én éreztem, hogy kettejük között még lesz valami.

Sziasztok!:)

Meghoztam a 13.részt Selena szemszögéből, remélem tetszik! Bár tudom nem lett valami hosszú, de azért igyekeztem izgalmassá tenni Sel szemszögéből is a Lisa-Justin konfliktust. Nem ígérem, hogy lesz még Miss Gomez szemszögéből  még rész, de nem is mondom, hogy nem lesz. Szóval majd eldől.
A másik pedig, hogy alig komiztok, pedig épp' multkor néztem, hogy régebben 5 komi is összegyűlt, a sajátommal együtt 10. A 7 darab pipának még mindig nagyon örülök, az előző részhez. :) Tényleg jó lenne, tudni, hogy mit gondoltok/ legyen-e Justin szemszögéből rész stb..
Szóval visszaszoknék megint a minimum 5 komment és 3 pipa verzióhoz. Remélem meg lesz, de az sem baj, ha több természetesen. Valamint a chat-et is nyugodtan használjátok és hngoztatom BLOGCSERÉBEN is benne vagyok!

Sok- sok puszi: Loren♥

Blogcsere

Sziasztok!:)

Remélem tetszett az előző rész, bár jobb lenne, ha aktívabbak lennétek és pipálnátok/komiznátok/írnátok nekem a chat-be.
Na mindegy, elszeretnék indítani egy listát a blogomon, egy blogcserét. Linkeljétek be a blogjaitokat nekem chat-be, vagy valahová, rakd ki te is az enyémet a te blogodra és én kirakom cserébe az enyémre.
Sok puszi: Loren♥

P.S.: Jó pihenést az őszi szünetre! xx

~12. rész: ♥~

12. rész

- Most komolyan, az te vagy?- kérdeztem meglepődve a telefonja képernyőjét bámulva.

- Igen, már akkor is tudták, hogy milyen felháborítóan helyes és tehetséges leszek.

- Ó, azt biztos kihagyták, hogy szerény is.- próbáltam enyhe cinizmushoz folyamodni, de úgy látszik ez az okostojás nem vette észre.

- Én meg azt hagytam ki, hogy szexi is vagyok.- folytatta önmaga fényezését.- Erről jut eszembe, a héten jön a táborba Sexlena Godmez.- vigyorodott el.

- Selena Gomez, te barom!- ütöttem vállon.

- Mi van, a rajongója vagy?

Úristen, valakinek egyszer tényleg le kéne törölni azt az idétlen vigyort a képéről.

- Nem, Sel a másod unokatesóm és nagyon jóban vagyunk, csak ugye a távolság meg Selly munkája miatt nem tudunk találkozni.- biggyesztettem le szomorúan az ajkam.

- Ti rokonok vagytok?- kerekedett el a szeme.

- Hát, ha azt mondtam, hogy másod unokatesóm, akkor valószínű. Itt van egy kép, olyan fél éve készült. Még rövidebb volt a hajam. 

- Hmmm...Selena szexibb.- nyalta meg a felső ajkát.- Ha jön bevetem magam.

- Ne éld bele annyira magad, nem hiszem, hogy az esete vagy.

- Én mindenkinek az esete vagyok.

- Hát ezen vitatkoznék.

- Majd meglátjuk.- kacsintott.

A telefonom pittyegése zavarta meg észvesztően érdekes párbeszédünket.

"Feladó: Selly

Egy hét múlva meglátogatlak, a táborban.

Már alig várom, hogy lássalak.

Sok mesélnivalóm akad, szóval lesz miről beszélni!

Addig is légy jó, Csajszi!

Sel xo "

- Tényleg jön!- ujjongtam meglátva az sms-t.

- Végre!

- Te minek örülsz ennyire?- vontam fel a szemöldököm.

- Mire visszamegy Los Angeles-be meglesz. Mármint, ha érted mire gondolok.

- Undorító vagy!- ráztam meg a fejem.

Egymás szívatásával el is telt az este, azonban két koktél után és nem tudom mennyi gyömbérsör után minden kiesett.

*Másnap reggel*

 Arra ébredtem, hogy iszonyatosan fáj a fejem. Még soha sem voltam másnapos, de nem is tervezem, hogy máskor az leszek. Úgy látszik megártott a sok koktél. Eszembe jutott, hogy Bieber-rel vltam és kaptam gy sms-t Sel-től. ÁLLJ! BIEBER-REL VOLTAM?! RÉSZEGEN! Ennek tuti nem lehetett jó vége. Mit sem foglalkozva a hülye fejfájásommal gyorsan felvettem egy mackó alsót, magamra vettem a pulcsit és rohantam is Bieber-ék házához. Bekopogtam az ajtón, hozzá kell tennem elég hangosan. Vagy fél óráig vertem az ajtót, mire végre Bieber kitépte bentről az ajtót.

- Mi van már?- kérdezte morcosan, rekedtes hangon.- Ááá, felébredt a bulikirálynő!- vigyorodott el gúnyosan.

Hogyha nem lettem volna ennyire ideges lehet, hogy jobban megnéztem volna tökéletesen kidolgozott felsőtestét. e majd' szétvetett az ideg, úgy hogy nem volt időm rá.

- Mi történt tegnap este?- kérdeztem idegesen.

- Ááá, semmi. Kicsit becsiccsentettél, táncoltál az asztalon blablabla.- sorolta.

- Mi? Táncoltam az asztalon?- kérdeztem, már átváltva hisztérikusba.

- Nem igaz csak viccelek. Egyébként tényleg elég gáz, mikor részeg vagy, eltáncoltad a kacsatáncot és azt szeretted volna, hogy vegyek neked egy kis zsiráfot.- nézett rám furán.

- Mindenki előtt a kacsa táncot?- szisszentem fel.

- Ja, de legalább volt néző közönséged.- vett ki a zsebéből egy szál cigit és rágyújtott.

- Héj, nem szabad dohányozni a tábor területén.

- Szerinted érdekel?- rakta zsebre a kezét.

Na jó, így öt perc után, kicsit kezdett zavarni a tudat, hogy félmeztelen.

- Igen zavar, mert olyan büdös, hogy elhányom tőle magam. Különben is, ma próbálnunk kell, szóval kapkodd magad! Ha nem nyerjük meg a versenyt, esküszöm a te lelkeden szárad.

- Itt én írom a szabályokat, akkor próbálok amikor akarok. Senki nem fogja megmondani nekem, hogy mit csináljak, még te sem, angyalom!- nyomott hozzá a falhoz, miközben belefújt egy adag füstöt egyenesen az arcomba.

- Tapló!- köhögtem.

- Majd még beszélünk a nap folyamán!- mondta tök nyugodtan és bement a házba.

Én meg csak néztem ki a fejemből. Hogy lehet valaki ekkora...ekkora seggfej?! Ráadásul most nekem is tök cigi szagom lett...

A nap további részében nem is futottam össze Bieber-rel. Sétálás közben Chad-et láttam meg, aki magányosan ült az egyik padon.

- Leülhetek?- érintettem meg a vállát.

- Persze, nyugodtan.- kapta fel a fejét a telefonjából.Nagyon el volt merülve valamiben.

- Miújság veled?- kérdeztem feléfordulva.

- Semmi különös, tegnap nagy buli volt.- vigyorgott.

- Á, igen az biztos.- mosolyogtam kínosan.

- Fú, mindjárt jövök! Ha csörögne a telefonom, nyugodtan hagyd úgy, ne nyúlj hozzá.- hagyott ott.

Fura volt, Chad elég sokáig maradt távol.

A telefonja üzenetet jelzett. Esküszöm nem szándékosan nyitottam meg, csak megakartam nézni rajta az időt és ezzel együtt balszerencsémre az sms-t is megnyitottam. Nem volt feladója.

"Következő szállítmányért úgy menj ahogy megbeszéltük. D."

Kikerekedett szemmel néztem az üzenetre, ám nem volt sok időm elmélkedni rajta, mert távolról megláttam Chad-et. Gyorsan letettem a telefont.
- Most mennem kell bocsi, majd még beszélünk.- dadogtam mikor odaért.
- Jól van, menj csak. Szia.- mosolygott.
Úgy kattogtak a fejemben a fogaskerekek, hogy alig tutam követni gondolataimat. Nem tudtam, hogy ki az a titokzatos "D." betű. Biztos voltam benne, hogy Justin-nak is köze van ehhez a dologhoz. Nem hiába hasonlított a beszélgetés és az üzenet.
Mindezekről csak sejtéseim voltak, ám azt az egyet tudtam, hogyha kiderül, hogy én ezt az üzenetet láttam, hatalmas bajba fogok kerülni...

Sziasztok, drágák!

Remélem tetszett ez a rész. Nem tudom mikor hozom a kövi részt, de a chat-be majd odaírom, ha készülőben lesz. Apropó chat; oda is tudtok majd véleményt írni. Nyugodtan megtehetitek. Blogcsere is indul, úgyhogy linkeljetek nekem majd nyugodtan. A komiknak is örülnék. Lehetőleg többet komizzatok, mint az előző résznél, mert ha gyér lesz a komik száma, sajnos nem tudok új részt hozni. Remélem jól vagytok!

Sok puszi: Loren♥