~9.rész: ♥~

9.rész

- Uramisten, jól van!- sóhajtottam fel.
- Kíváncsiak vagytok arra, hogy milyen fajta koreográfiát.
- Jaj, ez annyira béna! Mi a szarnak kell nekünk segítö?- hisztizett Justin, mint egy kisgyerek.
- Jól van, Bieber ha nem tetszik valami ellehet a tábort hagyni!- lépett hozzá közelebb Rob.
- Héj, ne higyje már azt, hogy maga a fönök, haver! - emelte fel a hangját Justin.
- Nem próbálhatnánk már végre?- kérdezem befurakodva közéjük, megelözve az esetleges bunyót.
Mindketten értetlenül néztek rám, majd beadták a derekukat.
A próba egész jól sikerült, persze most már a gyerekek is kivették a részüket a próbákból meg minden. Justinnal kicsit felpörgettük a Rob által kitalált koreográfiát és ez az egy pozitívuma van a napnak.
Nekem van egy jó ötletem!- mondtam.
Mutasd!- mosolygott Rob. Úristen, még a mosolya is tökéletes volt.

- Na milyen volt?- kérdeztem mosolyogva.
Jó a csípőmunkád!- kacsintott rám segítőnk. Ez most mi a halál lett volna?!
- Ribancos!- haladt el mellettem gúny vigyorral az a tökfej.
- Kussolj, seggfej!- mondtam és felmutattam a középsőujjamat.
- Mondtam, hogy vigyázz magadra!- fogta meg az említett ujjamat és majdnem kitörte.
- Engedj el! Amúgy meg nem félek Tőled! Nem vagy Te olyan menő, mint gondolod.
- Oké, ebédszünet gyerekek! Lisa és Justin maradjanak, velük még beszédem van!- modta Rob.
A mellem alatt összefont karral vártam az olyasfajta szentbeszédet, mint például "A verseny érdekében jóban kell lennetek." és társai.
Justin meg fel sem nézve nyomkodta a telefonját. IPhone, fogadjunk hogy a legújabb széria, hiszen a "Császár" azt érdemli. Remélem éreztétek az iróniát a mondatomban.
- Figyeljetek, ez így nem mehet tovább! Ugyanolyanok vagytok, mint két tükör. Én még két ilyen önző embert nem láttam! Justin, hozzátok beszélek, az Isten szerelmére, tedd le azt a készüléket!- mordult Justinra.
- Kizárt, hogy én olyan vagyok, mint ő!- tiltakoztam.
- Valljuk be Lisa, a természetetek hasonló!
- De...
Mr. MenőVagyok egy lenéző mosolyt villantott rá, majd szó szerint szinte odavonszolta magát.
Elgondolkodtam, hogy valójában semmit nem is tudok róla. Igen, azt tudom, hogy egy szemét. Például én több dolgot is eltudok képzelni róla. Mivel ennyire "szereti" a nőket, azt is, hogy lányokat futtat. Tudom, hogy rám is csak azért pályázik, mert szexre kellenék neki. Persze vonzó, hogy tudom, hogy bejövök neki meg minden és valljuk be azért elég szexi pasi. Hát abból nem eszik. És mi van az apjával? Azt hallottam, hogy L.A-ben bandatag valami maffiózó szerűségben. Chad anyja ezért majdnem ott is hagyta. Mi van, ha beakarja avatni a rejtelmekbe a fiacskáját is, vagy már meg is tette? Ki tudja Justin mire készül? Persze ez cseppet sem valódinak hangzik. Nekem is átfutott az agyamon, hogy szimplán megőrültem.
- Van egy jó ötletem! Napi félórát együtt kell töltenetek, barátkozzatok össze, ismerjétek meg egymást.- erre mondatra eszméltem fel gondolkodásomból.
Justinnal egyszerre mordultunk fel.
- Nem kérdeztem a véleeményeteket!- csapta össze tenyerét.
- Most már mehetünk kajálni?- morogta Justin.
- Igen, de ne feledjétek! Szigorúan ellenőrzöm, hogy meg volt-e az a fél óra.

~*~

-Én ezt nem bírom! ültem le Annie-vel szembe az asztalhoz és jobb kezem a homlokomhoz szorítottam.

- Biztos nem olyan vészes!- mondta turkálva a tésztának nevezett maszlagba. (Hát nem volt hús kinézete annak az izének, amit belekevertek.) Még szerencse hogy én csak az almát vettem el.

- Te nem tudod milyen, nem tudom milyen egy helyiségben lenni vele, folyton bunkózik meg minden! Képzeld az apja állítólag tagja valamilyen los angelesi maffiának!- suttogtam halkan.

- Ugyan már, ekkora hülyeséget, tuti, hogy nem igaz! Annyira csak nem lehet rossz ember, ne ítéld meg ilyen hamar. Nem is ismered. Felspilázod a dolgokat. Nem tudhatod, hogy milyen volt a gyerekkora.

- Hát ez a gyerek az tuti, hogy minden, csak jó ember nem. Komolyan már kezdem azt hinni, hogy szadista.

- Jaj, Lisa nem értem, hogy miért foglalkozol vele ennyire, ha egyszer utálod. És különben is, nem kell Őt ennyire leírnod, mikor alig ismered. Nem volt egymáshoz soha egy kedves szavatok sem. Nem tudsz más tulajdonságot mondani, csak, hogy bunkó, amellett tuti, hogy van jó tulajdonsága is csak te azt nem ismered.

- mondta és elment.

Olyan "Ez most mi volt?" fejjel meredtem magam elé. Lehet, hogy tényleg becsavarodtam volna? Meg miért érdekel ennyire?

~*~

- Na letudjuk azt a félórát, vagy még eszed azt a szar almát két órán át?- kérdezte flegmán, rátámaszkodva az asztalra.

- Ennyire szeretnél beszélgetni?- kérdeztem gúnyosan mosolyogva.

- Pfff.. ehhez most nincs kedvem, inkább húzzunk ki!- indult kifelé az ebédlőből.

Egyébként az alma tényleg elég rossz volt, vízízű, de mivel rohadtul rá voltam szorulva így azt ettem.

~*~

Kint ültünk a tó előtt. Mindketten igyekeztünk a telefonunkra koncentrálni, hogy elüssük az együtt töltendő időt. Az jutott eszembe, hogy odamegyek hozzá, hiszen nem fogok egy félórát eltötymörögni az életemből semmit tevéssel. Így hát letelepedtem mellé. Láttam, hogy oldalról rámsandít.

- Tudtam, hogy nem bírod ki nélkülem!- vigyorgott.

- Te meg miről beszélsz?- próbáltam megütni a legtermészetesebb hanglejtést.

- Bejövök Neked, ne is próbáld tagadni!- mondta majd óvatosan fülem mögé tűrte hajamat. Hüvelykujja begyével, pedig arcomat simogatta. Nem is kell mondanom, azt hittem szívrohamot kapok. Szívverésem kétszeresére gyorsult. Egész testemben megremegtem az érintésétől. Tudtam, hogy itt a pillanat, meg fog csókolni és ha akartam sem tudtam volna ellenállni neki, de abban a pillanatban nem akartam. Már épp becsuktam a szemem, amikor alám nyúlt, az ölébe vett és a víz felé tartott.

- Te meg mit csinálsz? Justin!!!- sikítottam.

Hogy lehettem, akkora eszetlen, hogy képes voltam azt hinni, hogy Bieber-nek igazából van szíve és képes voltam elhinni Annie-nek is. Mikor folyamatosan azt tervezgeti, hogy hogy álljon bosszút mások viccén, vagy hogy alázza meg az embereket. Undorító!

- Azt hitted megúszhatod, hogy mindenki előtt lejárattál?- kérdezte miközben belement a vízbe.

- Hát te beteg vagy!- mondtam szemrebbenés nélkül.

- Igen?- kérdezte, majd beljebb gázolt a vízbe.

Kezemet össze fontam a nyaka körül és úgy szorítottam, mintha mentő öv lenne. Éreztem, hogy a felsőm már vizesedik.

 - Justin, ne!- rimánkodtam, mikor már majdnem a tó közepéig vitt.
- Talán valaki fél a víztől?- nevetett.
- Te hülye, nem tudok úszni?- mondtam és mivel nem volt más választásom össze fontam a lábam a dereka körül. Annyira közel voltunk egymáshoz, hogy az már zavarba ejtő volt. Láttam Justin fején, hogy élvezi a dolgot. Természetesen mindketten csurom vizesek voltunk.
Fogam vacogott a hideg víztől, meg szerintem a félelemtől is. Ingem teljesen rámtapadt. Ahogy Justinra is az atléta. Éreztem izmos testét. Ha nem féltem volna és fáztam volna ennyire, valamint nem tudtam volna, hogy Justin bármire képes még élveztem is volna a helyzetet.Teljesen ki voltam készülve, tuti hogy kicsapnak emiatt a táborból és akkor pápá álmok.
- Ha szárazföldre érünk esküszöm kinyírlak!- mondtam. Ezt nem gondoltam át ugyanis addig is hálás lehettem volna neki, hogy nem engedett el...

Sziasztok!:)♥

Ez lett volna a 9.rész, remélem tetszett. Igyekeztem izgalmas részt írni. A következő rész idő pontját még ne kérdezzétek, mert jelenleg magam sem tudom. :D Pár kominak és pipának örülnék. Kis hiba lépett fel, ugyanis már megvolt a rész, csak még nem volt befejezve elmentettem és mikor folytatni akartam elszállt. Szóval újra kellett írnom. Véleményem szerint, az előző, ami elszállt, az jobban sikerült, de próbáltam ugyanazt vissza adni. Remélem még kitudjátok pihenni magatokat augusztusban.
Puszi: Loren♥